Ha India és Himalája, akkor fenséges hegycsúcsok, fagyban és szikrázó napsütésben meditáló aszkéták, szédítő mélységek felett himbálózó kötélhidak, hegymászók és alaptáborok, sziklákhoz tapadó kolostorok jutnak eszünkbe, de a vízerőművek? Egészen más után keresgélve futottam bele, gyanútlanul, a Karcham Wangtoo-i vízerőmű építéséről szóló filmbe, nem is gondolva, milyen izgalmas ez a téma. “Ez is India: megaprojekt a Himalájában” Tovább olvasása
Szerző: Zsuzsanna Renner
“Szemed a napba, lelked a szélbe” – temetési rítusok Indiában
„Szemed a Napba menjen, lelked a szélbe, menj, érdemed szerint, a földre vagy a mennybe,
Menj a vizekbe, ha az a sorsod, vagy menj, lakozz növényekben tagjaiddal.”
(Rigvéda X, 16, 5–6, a szerző fordítása)
A temetési szertartások a hindu hagyományban az utolsók az életszakaszokat kísérő szentségek sorában.
““Szemed a napba, lelked a szélbe” – temetési rítusok Indiában” Tovább olvasása
Kívánságteljesítő tehén
Kívánságteljesítő tehén – ígéretes név, ki ne szeretne ilyet? Bár az aranyhal kisebb helyen elfér, legalábbis eleinte.
Ez a csodalény a nőiség anyai, mindent önzetlenül adó oldalát képviseli. Vágytehénnek vagy csodatehénnek is nevezhetjük, a bőség tehenének, aki gazdája minden vágyát teljesíti. Így már mindjárt nem mentes az erotikus felhangoktól sem.
A “szerelmes” Vadkan
Széles vállú, karcsú derekú, kidolgozott izomzatú, vadkanfejű atléta, agyarán saját termetéhez képest játékméretű, ám annál formásabb, fedetlen keblű, aléltan csüggő nőalakkal. A vadkanszáj mintha mosolyra húzódna, az ormány mintha kedvét lelné a hölgy szimatolásában. A vadkan-férfi bal lábával összetett kezű alakon látszik tiporni, mögötte egy vékonyka figura mintha papírsárkányt eregetne, felül kétoldalt egyiptomi sírfigurákhoz hasonló alakok hosszú sorai. Ez Visnu, amint Vadkan alakját öltve megmenti a Földistennő által megszemélyesített Földet a vízözönből.
Visvarúpa
विश्वरूप Viśvarūpa Visvarúpa
Visvarúpa azt jelenti, „különféle formák”, „minden forma”, de azt is, hogy színes, változatos, sokrétű, elsősorban a bennünket körülvevő világ formát öltött jelenségeire vonatkoztatva.
Mit jelent ez?
Hogy írjuk?
Ez egy afféle technikai bejegyzés, mivel szót kell ejtenem az indiai nevek, szavak írásmódjáról. Visvarúpa, a blog címe, magyaros kiejtés szerint így, hosszú ú-val írandó. A főcímben egyszerűsített, ékezet nélküli formát választottam, mert ez az internetes használatnak jobban megfelel, de ez inkább kivétel. A posztokon belül az indiai szavakat, kifejezéseket általában magyar kiejtés szerint írom, dőlt betűvel. “Hogy írjuk?” Tovább olvasása
Hüllőkből és egyebekből összeróva – Rudra Siva?
Chhattisgarh. India távol eső állama, akár a legismertebb műemlékeket, akár a turisták útvonalait nézzük, de még a kutatásra is valamennyire igaz ez, amelynek egyelőre nem szerepel a prioritási listáján. Pedig igazi csodákat rejt ez a vidék. Ide köthető az utóbbi évek egyik legfontosabb régészeti felfedezése, templomai és szobrászata pedig pazar kincsesbányája az indiai művészet legismertebb korszakainak.
“Hüllőkből és egyebekből összeróva – Rudra Siva?” Tovább olvasása
Delhi, a “dzsinnek városa”
Delhi, a „dzsinnek városa”
दिल्ली hindusztáni kiejtése: Dillí
Kevéssé ismert vagy nyilvánvaló, de tény, hogy a mai Delhi városszerkezetének alapvonalait és történeti arculatát elsősorban az indiai iszlám és a britek formálták, a területén egykor létezett hindu királyságok nyomát ma alig találjuk. “Delhi, a “dzsinnek városa”” Tovább olvasása
A harmadik nem
Indiában sajátos szubkultúrát alkot a hidzsrák zárt közösségekben élő csoportja. A hidzsrák transzneműek, mégis különböznek a világ más tájain élő társaiktól. Jellegzetes rituális szerepek kapcsolódnak hozzájuk, például hogy esküvőkön és gyermek születésekor meghívják őket a házakhoz, ahol énekelnek, táncolnak. Áldásuk, úgy tartják, termékenységet, bőséget hoz. Történetük az ókor óta nyomon követhető.